Letelepedési kötvény és a magyar vendégbefektetői program
A letelepedési kötvény program egy korábbi magyar kezdeményezés volt, amely befektetésért cserébe kínált letelepedési engedélyt, de számos kritika után 2017-ben megszűnt. Utódjaként 2024-től elindult az új vendégbefektetői tartózkodási engedély program, az „aranyvízum”, amely hasonló céllal működik, ám részletesebben meghatározott befektetési lehetőségeket kínál. Az új programban a befektetők ingatlanalap-jegy, lakóingatlan vásárlásával vagy oktatási/művészeti adományozással juthatnak 10 éves tartózkodási engedélyhez, mellyel családtagjaik is jogosultak lesznek a schengeni térségen belüli szabad utazásra és magyarországi munkavállalásra.
Mi volt a letelepedési kötvény?
A letelepedési kötvény egy egyedi magyar állampapír-program volt, ami 2013-ban indult és 2017-ig működött. Lényege az volt, hogy harmadik országbeli, tehát nem EU-s állampolgárok letelepedési engedélyt szerezhettek Magyarországon, ha befektettek egy bizonyos összeget államkötvényekbe. Ennek a programnak két fő célja volt: egyrészt az államadósság finanszírozása, másrészt Magyarország versenyképességének növelése külföldi tőke bevonásával. Az elképzelés az volt, hogy a befektetők által befizetett pénz az ország gazdaságát erősíti, miközben ők szabadon utazhatnak a schengeni övezetben.
A letelepedési kötvény működése: befektetés és jogosultság
A program indulásakor 250 000 euró értékű, 5 éves futamidejű államkötvényt kellett vásárolni, ami később 300 000 euróra emelkedett. Ami különlegessé tette, az az volt, hogy ezeket a kötvényeket kizárólag előre kijelölt, gyakran offshore hátterű közvetítő cégeken keresztül lehetett beszerezni. Amint a befektetés megtörtént és igazolásra került, a befektető, valamint a közvetlen családtagjai – tehát a házastárs és a kiskorú gyermekek – magyarországi letelepedési engedélyt kaptak. Ez az engedély óriási szabadságot jelentett számukra, hiszen lehetővé tette a korlátlan utazást a schengeni övezeten belül. A befektetés mellé a közvetítő cégek jelentős, több tízezer eurós kezelési díjat is felszámoltak.
Kritikák és politikai viták a kötvényprogram körül
A letelepedési kötvény program már a kezdetektől fogva rengeteg kritikát kapott. Az egyik legnagyobb probléma az átláthatatlan közvetítői rendszer volt. A kijelölt cégek offshore háttere, valamint az általuk beszedett, sokszor indokolatlanul magas kezelési díjak korrupció gyanúját vetették fel. Ez a rendszer azt jelentette, hogy az államkötvényekből befolyó pénz egy része nem közvetlenül az államhoz került, hanem a közvetítő cégek zsebét tömte. Emellett komoly nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek a befektetők hátterének elégtelen ellenőrzésével kapcsolatban. A kritikusok szerint nem volt garantálva, hogy a programon keresztül letelepedési engedélyt szerzettek mind feddhetetlen múlttal rendelkeznek. Az Európai Unió is többször kifogásolta a programot, kiemelve az átláthatóság hiányát és a biztonsági kockázatokat.
A letelepedési kötvény megszűnése és gazdasági hatásai
A felgyülemlett kritikák és az Európai Unió folyamatos aggodalmai végül oda vezettek, hogy a letelepedési kötvény programot 2017. március 31-én hivatalosan is megszüntették. A négyéves működés alatt becslések szerint mintegy 1,4 milliárd euró értékű kötvényt értékesítettek, és közel 20 000 ember kapott letelepedési engedélyt Magyarországon keresztül. Bár a program jelentős mennyiségű tőkét hozott be az országba, az állam közvetlen gazdasági hasznát sokan vitatták. Ennek oka elsősorban a közvetítő cégek által beszedett óriási díjak voltak, amelyek csökkentették az államhoz ténylegesen beérkező nettó összeget, és elvonták a figyelmet a program valódi értékéről.
Letelepedési kötvény 2.0: az új vendégbefektetői tartózkodási engedély
De ahogy az lenni szokott, a természet nem tűr űrt. A letelepedési kötvény megszűnése után pár évvel, a 2023. évi XC. törvény alapján elindult az új vendégbefektetői tartózkodási engedély program, amit most már sokan „aranyvízumként” ismernek. Ez az új program lényegében a régi kötvényprogram utódja, és szintén lehetőséget biztosít harmadik országbeli állampolgároknak arra, hogy befektetés ellenében magyarországi tartózkodási engedélyt szerezzenek. Az állam ezúttal sokkal részletesebben meghatározta a befektetési formákat és feltételeket, igyekezve elkerülni a korábbi kritikák forrásait.
A vendégbefektetői program feltételei és befektetési lehetőségek
Az új vendégbefektetői programban való részvételhez több, jól definiált befektetési lehetőség áll a rendelkezésedre. Választhatsz például:
- Ingatlanalap-jegy vásárlása: Legalább 250 000 euró értékű, a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartott ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegyet kell vásárolni.
- Lakóingatlan-vásárlás: Legalább 500 000 euró értékű, Magyarország területén fekvő, per- és tehermentes lakóingatlant kell szerezned, és ezt 5 évig meg kell őrizned.
- Adományozás: Legalább 1 000 000 euró értékben kell adományt nyújtanod egy magyarországi közfeladatot ellátó, közérdekű célra alapított alapítványnak, amely oktatási, tudományos kutatási vagy művészeti tevékenységet végez.
A befektető mellett kiskorú gyermekei és házastársa is jogosulttá válnak egy 10 éves tartózkodási engedélyre.
Az új aranyvízum előnyei külföldi befektetők számára
Az új vendégbefektetői tartózkodási engedély számos vonzó előnnyel jár a külföldi befektetők számára. Az egyik legfontosabb, hogy a program viszonylag gyors átfutási idővel kecsegtet, és az ára is versenyképesnek mondható a hasonló nemzetközi programokhoz képest. A tartózkodási engedéllyel korlátlanul utazhatsz a schengeni térségen belül, ami óriási mozgásszabadságot biztosít. Fontos tudni, hogy a programban résztvevőknek nem kötelező Magyarországra költözniük, de jogot szereznek a magyarországi munkavégzésre is, ha úgy döntenek. Ráadásul az engedély 10 év után, további befektetés nélkül, könnyedén megújítható, így hosszú távú megoldást kínál.